Medgyaszay a Vigadóban

Medgyaszay életműve fontos kapocs a jelen és a múlt között – hangzott el a Magyar Művészeti Akadémia által szeptember 20-án, a Pesti Vigadóban megrendezett konferencián.

Medgyaszay István sikeresen ötvözte a magyar hagyományokat és az európai trendeket, ami a mai építészetünk számára is példaértékű lehet – hangsúlyozta a konferenciát megnyitó beszédében Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az első előadásban dr. Keserű Katalin összegezte Medgyaszay építőművészetét, amely bizonyos vonásaiban, például a veszprémi és a soproni színházak lekerekített belső tereit nézve a modern építészet előfutárának is tekinthető. Már az édesapa, Benkó Károly is (Medgyaszay 1906-ban vette fel hivatalosan anyai nagyanyja, Medgyaszay Kornélia családnevét) fontos alakja volt a korabeli építészeti életnek és jelentős épületeket tervezett, többek között a győri zsinagógát, a Deák téri evangélikus templom átalakítását és az Áru- és Értéktőzsde épületét a pesti Duna-parton, ahogy az Ritoók Pál előadásából kiderült.

T. Ládonyi Emese, Medgyaszay dédunokája néprajzosként igazán nagy hozzáértéssel adott képet az építész népművészeti gyűjtőútjairól. A Gödöllői Művésztelepen Nagy Sándornak tervezett műteremház hányattatott sorsáról Őriné Nagy Cecília muzeológus számolt be: a ház hasznosításáról évtizedek óta nem sikerül a megállapodást létrehozni a külföldön élő leszármazottak és a gödöllői múzeum között. Medgyaszay életművében jelentős szerepet játszik két veszprémi épülete, a vasbeton szerkezetű színház és a múzeum, amelyek létrejöttéről Sipos Anna előadásában hallhattunk részletesebben.

A két világháború közötti magyar templomépítészetben elsősorban a katolikus egyház támogatta a megújulást – mondta el a Vető Dániellel közösen megtartott előadásában Baku Eszter. Medgyaszay – aki egyébként minden felekezet számára épített – főleg a forradalmian új vasbetonszerkezeteivel tett hozzá ehhez a folyamathoz. De más területeken is végzett újításokat, amint azt dr. Gács János előadásából megtudhattuk, öt szabadalmat jegyeztek be a nevére az izzólámpáktól a színházi ajtózárakig.

A Nemzeti Pantheon létrehozásának gondolata már a megelőző évtizedekben is sok építész fantáziáját mozgatta meg, Medgyaszay a bécsi Képzőművészeti Akadémián, Otto Wagner mesteriskolájában eltöltött utolsó évében alkotta meg a maga elképzelését, amit aztán később továbbfejlesztett, mindkét tervvel sok hazai és nemzetközi elismerést elnyerve. Potzner Ferenc előadásában a mű utóéletét is ismertette, ezen belül a lembergi hadikiállítás épületeit, amelyekről aztán részletesebben Hadik Andrástól kaphattunk képet.

Medgyaszayra nagy hatást gyakorolt a keleti népek, főleg India építészete, ebben az irányban vélte megtalálni a magyar népművészet gyökereit is. Az 1931-32 során megtett indiai utazásáról Boldavári Eszter beszélt a konferencián, majd Ablonczy Balázs ismertette az „ősi Keletről” való gondolkodás különböző irányzatait a kor szellemi életében.

A soproni színházat a kilencvenes évek elején újították fel, ekkor a szükséges korszerűsítések mellett az 1969-73 között Kotsis Iván tervei alapján véghezvitt leegyszerűsítéseket is visszaállították az eredeti formájuknak megfelelően. A felújítás történetét a munkában művészettörténészként részt vett Dávid Ferenctől tudhattuk meg.

Medgyaszay bérházépítészetének egyik legjelentősebb alkotása volt a Dorottya u. 8. szám alatti lakóház, amelynek létrehozásában a gödöllői művészek is közreműködtek – az épületet azonban ma már nem láthatjuk, a helyi védettség ellenére lebontották. Az épületdíszeitől már korábban megfosztott ház rekonstruálására Gesztesi Albert tett a konferencián kísérletet. Az utolsó előadás visszatért a színházak témájához, Józsa Anna foglalta össze Medgyaszay színháztervezői pályáját a nyári színköröktől az Operaházig.

A konferenciát kiállítás is kísérte, amely szeptember 25. és október 6. között a MÉSZ székházában, az Ötpacsirta utcában lesz megtekinthető.

Medgyaszay István születésének 140. évfordulójáról augusztus 23-án a Lechner Tudásközpont is megemlékezett.

A borítókép: Medgyaszay István /Forrás: Az építészet mesterei – Medgyaszay István/